Agresszív kiskutya – Avagy miért agresszívak a kistestű kutyák?

Miért támad a csivava “anya öléből?” És persze nem csak a csivavákról beszélünk, ne legyünk rasszisták. Úgy általában a kistestűekről.

Először is leszögezném, hogy személy szerint imádom a kiskutyákat. Szerintem, ha valakinek már volt kapcsolata kiskutyával az onnantól érti, mi a vonz erejük titka. Viszont nem mehetünk el a tény mellett, hogy sok (nem minden) kistestű kutya agresszív idegenekkel, mind kutyákkal, mind emberekkel.

De mik lehetnek ennek a viselkedésnek a hátterében?

Nyilván sok minden, viszont nézzünk pár gyakori forgatókönyvet.

1.       Probléma

Ki vannak téve a nem kívánt rajongók csodálatának

És nem csupán a csodálatuknak, de annak is, hogy minden jött-ment ember meg akarja szeretgetni őket. Idegenek mennek oda hozzájuk az utcán, hogy simogassák, kézbe vegyék őket. De milyen jogon? Mintha engem akarnának idegenek fogdosni, simogatni az utcán! Mert cuki vagyok. Nyilván az vagyok, de akkor is…

Sok kutyának ez, igen kellemetlen lehet. Például békésen szundikál a gazdája mellett, egy kávézó teraszán, azt hiszi biztonságban van, erre valami idegen oda megy és tapogatja. Vagy éppen a gazdája karjában van és egyszer csak egy ismeretlen ember elkezdi simogatni.

1.       Mit tegyen, és mit ne tegyen a gazda?

Nos, a rajongóknak nem örülő kutya sok esetben már akkor befeszül és jelzi a tekintetével, a füle lelapításával, hogy ne közelíts, mikor még csak a szándék van meg a simogatásra. Tehát szól – előre!
És nem egyszer csak a semmiből támad.

De mivel pici és cuki ezért az embereket nem érdekli ez a figyelmeztetés, vagy éppen észre sem veszik és elkezdik simogatni. Mire persze ugatás, morgás, harapás lesz a válasz, érthető okokból! A gazdik rengetegszer nem értik kutyájuk szándékait, erről már írtam korábban. Ha érdekel, itt elolvashatod az erről szóló bejegyzést.

Hibák, amiket a gazdák elkövetnek ebben a szituációban

1.       Hiba: Sok gazda erre zavarba jön, imitál valami rászólást a kutyának, zavartan nevetgél, mentegetőzik és elintézi annyival, hogy hát ő már csak ilyen.

És mit szűr le ebből a kutya?
‘Oké ezt jól csináltam, nem kaptam ki, és az idegen is lekopott rólunk! Szívesen gazdi!’

2.       Hiba: Esetleg még erősebben szorítja magához a karban lévő kiskutyáját, amitől a kutya azt érzi, hogy ’áhá, a gazdi is feszült ettől az embertől’ – ezért hát a kiskutya még agresszívabban fog fellépni az idegennel szemben.

Mit szűr le a kutya?

’Még jó, hogy én megoldottam a helyzetet, ha már a gazdi nem tudja! Legközelebb rögtön minden erőmmel igyekszem majd elkergetni az idegent, hogy gazdi ne ijedjen meg ennyire! És, hogy nehogy még nagyobb baj legyen!’

3.       Hiba: Talán a legrosszabb, a zavarban lévő gazda dühösen, túl agresszívan próbálja leállítani a kutyáját, aki végleg összezavarodik.

Kutya szemmel:

’Fellépett egy ijesztő, kényelmetlen szitu. Szóltam a gazdinak, hogy gáz van (a testbeszédemmel, azzal, hogy megfeszítettem az izmaimat, a tekintettemmel/ szemfehérje mutatásával), de nem érdekelte, nem tett semmit, hogy kikerüljünk a szituációból. Erre nekem kellett fellépnem erélyesen. És én kapok ki! Nem bízhatok a gazdi ítélőképességében, vagy abban, hogy megvéd. De a reakciója is totál kiszámíthatatlan, mert a végén én kapok ki aránytalan mértékben. Fogalmam sincs mit kellett volna tennem.’- Nyilván nő az állat frusztrációja és félelme.

4.       Hiba: Nyugtatgatja, simogatja a kutyát, ezzel próbálva megnyugtatni.

Mit szűr le a kutya?

’Jutalmaznak, ha támadok. Ez az elvárt magatartás! Ezt tudom hozni a jövőben is!’

Mit kellett volna, tegyen a gazda? 

Jelezni az idegennek, hogy mikor karban/ ölben van a kutyája akkor nem szereti, ha idegenek belépnek a személyes terébe – ezért ne akarja megsimogatni! Ha szeretne kontaktot a kutyájával akkor üljön melléjük, beszélgessenek egy pár percet és ha a kutya szeretne interakcióba lépni vele akkor meg fogja tenni. Amennyiben már attól feszült a kutya, hogy a másik személy a közelben van, (pedig az ember látványosan ignorálja a kutyát,) akkor a gazdának nyugodtan, nem durván, de határozottan rá kell szólnia, ki kell zökkentenie az adott szituációból akár úgy, hogy hozzá ér, de se nem simogatja, se nem bántja. És meg kell mondja a kutyának mit vár el tőle az agresszív viselkedés helyett, például üljön le, feküdjön le vagy csak egy rövid tiltást pl.: elég és így tovább.

Ezzel a viselkedésével a gazda megvédi a kutyáját a számára érthető okokból kellemetlen szitutól hiszen nem simogatták meg, nem vette fel vele az idegen a szemkontaktust. Emellett a gazdi a kutya tudtára adja a nem kívánt és a kívánt viselkedést és azt, hogy ő, mint főkötődési személy ( a kötődésről már volt szó a podcastban és a Youtube-on is.) ura a helyzetnek. Ezzel eléri a gazdi, hogy a kutyája megbízzon benne és átadja neki az irányítást.

(Ami fontos ebben a szituációban, hogy a gazda elérje, hogy ráfigyel a kutya és megvárja, míg teljesen lenyugszik kedvence. Ehhez lehetséges, hogy szükség lesz kutyakiképző segítségére és egy kis gyakorlásra. De onnantól, hogy a gazda belejön tökéletesen tudja majd uralni az ilyen helyzeteket és a kutya nyugodtabb, barátságosabb lesz idegenekkel szemben.)

Tipp: ha valaki meg akarja simogatni kutyádat – kérd meg, hogy ignorálja a kutyát, beszélgessetek és közben adj a kezébe néhány jutalomfalatot. Amennyiben kutyád szeretné elkérni a falatokat úgy vagy dobja le neki a földre, vagy, ha a karban van kiskutyád akkor megpróbálhatja kézből oda adni neki. De csak amennyiben a kutyus érdeklődik és nem mutat stresszjeleket, vagy éppen félelmet. Ha nem tudod megítélni stresszes e kedvenced vagy akár fél, úgy kérj kiképzői segítséget. Én is nagyon szívesen segítek nektek.
Még ezután se akarja az idegen megsimogatni kutyádat. Viszont, ha kutyusod megszokja, hogy mindenki csak etetni akarja, de senki nem ér hozzá-ő is boldog lesz és a rajongói is. Akik ilyen módon kontaktba kerülhetnek kiskutyáddal, de nem okoznak neki rossz érzést.

2.       Probléma

Gyakran a kistestű kutyák nincsenek eleget fárasztva se fizikailag, se pedig szellemileg. Tisztelet a kivételnek sok gazdi nem tréningezik, játszik és sétál eleget velük. Pedig ők is csak kutyák és, mint ilyen szükségük van a mindennapi kihívásokra, feladatokra ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, és ne váljanak frusztrálttá. A mindennapi alapengedelmes feladatok azt is elősegítik, hogy egy kellemetlen helyzetben jobban figyelnek a gazda utasítására és a gazdi sem felejti el őket kutyaként kezelni. Velük is lehet sportolni, agilityzni, úszni, labdázni, nem elég nekik az 5 perc egészségügyi séta a panel körül. Egy csivavával is lehet akár agilityzni akár dog dancingelni. Ők sem játékkutyák.

3.       Probléma

Mivel törékenyek és sebezhetőbbek, mint egy nagytestű fajtársuk ezért túlzottan féltjük, óvjuk őket. Azt tanítjuk nekik, hogy kizárólag a gazdi ölében vannak biztonságban és félni kell a nagyobb kutyáktól. Persze egy 2kg-os Csivava nem biztos, hogy jó, ha egy 60kg-os kutyával játszik (bár erre is van példa), ugyanis akár véletlenül is kárt tehet benne. De egy nyugodt engedelmes, teszem azt 20kg-os kutyával miért ne ismerkedhetne meg. A gazda felelőssége, hogy felmérje a másik kutya energiáját, jellemét és csak akkor engedje oda a kiskutyáját, ha ez biztonságos, de akkor miért ne. Azzal, hogy nem engedjük őket fajtársaikkal ismerkedni azzal azt érjük el, hogy féljenek a nagyobb kutyáktól és ne tudjanak velük kommunikálni. A legjobb, ha egy darabig pórázon sétáltatjuk őket együtt, míg megszokják és megkedvelik egymást és a nagyobb kutyát kontrolláljuk, nehogy túl durván akarjon játszani a kicsivel. Érdekes módon, ha egy családban van közép ázsiai juhász és mondjuk yorki, vagy csivava is akkor a kiskutya nem fél a nagy kutyáktól, mert megtanult kommunikálni velük és bízni bennük. Nem maradt ki a szocializációjából ez a fontos fejezet. És a nagy kutya is megtanul finoman bánni a kicsikkel. Teljesen érthető, ha félti az ember a kistestű kutyát, hiszen ő a mindene, de törekedni kell egy egyensúlyra annak érdekében, hogy kedvencünk kiegyensúlyozott, magabiztos és boldog legyen.

Miért fontos a kistestű kutyák kiképzése és megfelelő szocializációja?

Röviden ugyanazért, mint a nagyoké, hogy teljes életet élhessenek és biztonságban tudjuk őket.

Tehát először is a kutya érdekében! Hogy, mint mondtam boldog és kiegyensúlyozott legyen és teljes életet élhessen. Hogy ne váljon ijedté és frusztrálttá, hogy jöhessen velünk nyaralni és az irodába és étterembe és bárhova, mert nekik mindenük a gazdival töltött idő. Másodszor a biztonságuk érdekében ugyanis nem minden nagykutya tolerálja, ha a kicsik rátámadnak. Harmadszor, mert egy nem megfelelőlen nevelt, szocializált kiskutya kárt tehet például egy kisgyerekben.

Hiába aranyosak és picik és váltanak ki belőlünk szülői ösztönöket, rendkívül fontos, hogy ne felejtsük el:

ők is kutyák és ekként kell kezelni őket.